Cushing-szindróma (Hypercortisolismus)

A Cushing szindróma a kutyák második leggyakoribb hormonális betegsége, de ritkán macskákban is előfordul. Főleg középkorú és idős állatokban fordul elő.  Általában a mellékvesekéreg fokozott kortizol termelése áll a háttérben, de előfordulhat a betegség hosszú időn át adott glükokortikoid terápia esetén is (iatrogén ártalom).

Mivel a hormon a zsír- és szénhidrát anyagcserét befolyásolja, a tünetek is ezzel állnak összefüggésben. A betegek sokat isznak, fokozottá válik a vizeletürítés, megnő az étvágyuk és kifejezett zsírdepók képződnek a törzsön és hason (jellemző, lógó has figyelhető meg náluk). A vázizomzat sorvad, gyengül az állat, a máj megnagyobbodik. A bőr elvékonyodik, szakadékony, rugalmatlan, calcium rakódhat le benne és fokozódik a pigmentációja. A kanok heréje sorvad, a szukák nem lendülnek ciklusba. Ezek az állatok másodlagos fertőzésekre (főleg bőr és húgyutak) hajlamosabbá válnak. Cukorbetegség is gyakrabban lép fel náluk komplikációként.

Alap vér- és vizeletvizsgálatok a tünetekkel együtt felvetik a betegség gyanúját, de igazolni speciális vizsgálatokkal (pl LDDS teszt) lehet.

Ha iatrogén formáról van szó, a szteroidok lassú, fokozatos elhagyásával visszafordíthatóvá válik a betegség. Ha a mellékvese termel túl sok kortizolt, meg kell határozni, hogy csak itt van-e probléma, vagy a felsőbb szabályozó központban, az agyalapi mirigyben. Erre lehetőséget adnak speciális vérvizsgálatok (HDDS teszt) és képalkotó vizsgálatok. Ultrahanggal és CT-vel vizsgálható a kétoldali mellékvese mérete, elhelyezkedése és MRI vizsgálattal az agyalapi mirigy. Ez azért fontos, hogy az orvos és a tulajdonos együtt el tudja dönteni az állatnak legmegfelelőbb kezelési módot. Pl. mellékvese egyoldali daganatos elváltozása esetén műtéttel megoldható lehet a probléma. Ma már az agyalapi mirigy műtéti eltávolítására is van lehetőség. Lehet gyógyszeresen befolyásolni a mellékvese hormontermelését is. Ez élethosszig tartó terápiát jelent.